Menu

Blog

Ne másokhoz, saját magadhoz mérd magad!

Ne másokhoz, saját magadhoz mérd magad!

Az Itt vagyok életszemlélet egyik fontos része, hogy megéljük a velünk történt eseményeket. Az elégedettség, a boldogság mindenki számára mást jelent, viszont sokan esünk bele abba a csapdába, hogy a saját életünket másokéhoz hasonlítva igyekszünk mérni. A boldogság, elégedettség, sikeresség mérése egy szinten segít, hogy lássuk jó irányba tart az életünk. De mi lenne akkor, ha befejeznénk a mérést és csak megélnénk a saját pillanatainkat és nem másokhoz, hanem saját magunkhoz mérten értékelnénk az életünket. Ha egyáltalán szükséges, hogy értékeljük…

A legtöbb elégedetlenség abból adódik, hogy másokhoz hasonlítva kevésnek érezzük magunkat, az anyagi helyzetünket, úgy látjuk le vagyunk maradva vagy épp túl elszaladtunk. A környezetünk inspiráló hatása elengedhetetlen, viszont ezzel együtt megjelenik a nyomás is és úgy érezzük mi is azt akarjuk, ami nekik van, miközben ez egyáltalán nem biztos. Minden korosztálynak meg van a maga vesszőparipája. Huszonévesen a fiúk a számítógépük vagy az autójuk által mérettetik meg magukat, ezt követően jön a barátnő, a lakás, az eljegyzés, gyerek, ház, nyaraló és folytathatnánk. Valaki erre vágyik, más pedig nem.

Természetesen a közösségi média ezt a hatást még inkább képes felerősíteni, hiszen mint tudjuk, mindenki a legjobb formáját mutatja az online világban, miközben az egyáltalán nem biztos, hogy a valóságot mutatja. Így a bizonytalanabb időszakainkban akár egy sima Facabook görgetés is megböki azt a gonosz kis hangot, aki szépen lassan, alattomosan veszi át az uralmat a hangulatunk, önértékelésünk felett és győz meg minket arról, hogy az életünk nem elég jó.

A nagy kérdés az, hogy érhetjük el, hogy ne telepedjen ránk ez a gonosz kis hang. A legideálisabb az lenne, ha a társadalmi berendezkedésünk alakulhatna át egy egyszerűbb életvitelhez, ahol a belső világunk nyugalma fontosabb, mint a környezetünknek való megfelelés. Ez azért is lenne fontos, hogy ne merüljön fel a folyamatos méregetés, hanem hagyjuk egymást élni. De sajnos nem ebbe az irányba megy a világ (lásd pl. kínai szociális kredit), így mindenkinek érdemes a saját kis burkát felhúznia, ahol látja magát, hogy mi a fontos a saját maga számára, mik a vágyai, az álmai, a céljai és afelé megy-e az élete vagy sem. Ez lehet az egyetlen mérési pont, amit érdemes előtérbe helyezni, a saját belső értékrendünk.

A tudatos életvitel nagyon fontos első lépése, amikor az ember rájön, hogy nincs tisztában a saját belső világával, amikor képzeletben kiemeli magát a környezetéből, a társadalomból, a megszokott keretektől és rájön, hogy fogalma sincs mit is kezdene magával igazán, ha bármit megtehetne. Ezekből a kezdeti kérdésekből jönnek aztán azok, amik az önismereti utunk során segít megtalálni a saját értékeinket, megismerjük, hogy mi tesz boldoggá, mi az, ami elégedetté teheti a napjainkat, és mik azok a dolog, amik elvesznek tőlünk.

Arra bíztatok mindenkit, aki ezt olvassa, hogy induljon el ezen az ismeretlen úton. Keresd meg azokat az eszközöket, amelyek segíthetnek, hogy közelebb kerülj a saját belső világodhoz, hogy megtaláld a hangod, felépítsd a saját értékrendedet, és tudatosítsd ezeket magadba. Engedd meg magadnak, hogy a saját életed éljed és ha meg is tántorodsz útközben találd meg az erőt magadban, hogy kitarts azok mellett, amelyek neked fontosak. Néha nagy segítség lehet egy pillanatra megállni és átélni, hogy itt vagyok.


There is no comment for this post

Closed for Comments